1/2. 50 perc - 7,5 km
Minden csoda 3 napig tart, szokták mondani, jelenlegi edzettségi szintemen úgy tűnik, csak 1 napig. Alig 24 órával a "Bécsig el tudnék futni"-eufóriámat követően már kevésbé voltam lelkes a futástól, az első 2 kilométer kifejezetten szörnyű volt, ahogyan az elmúlt 3 hónapban többször. A mozgásom olyan darabos volt, a lábaim meg olyan nehézkesek, mintha protézisok lennének a helyükön. Persze nem volt olyan opció, hogy feladom meg szerencsére a közepétől kezdtem belejönni.
És igazából már most nagyon jó érzés az, hogy van rendszer és cél a futásaimban, elhatároztam valamit és tartok valahova. Ez eddig nem volt és nagyon bízom benne, hogy ez az életem többi területére is kihat majd.